Keresés ebben a blogban

2014. március 22., szombat

5.Rész:Niall,Liam és a kaja

Új rész! :)

/Sophia szemszöge/
Egész jól alakultak a dolgok.Liammel még pár napot a hajón töltöttünk.Hivatalosan is a barátnője lettem.Sokat nevettünk és kipihentük az eseményeket.A The Wantedről elmesélt mindent amit tudott.Szerencsére nem esett baja a többieknek amíg visszatartották a fiúbandát.Most egy hotelben vagyunk.A rajongóknak azt mondták,hogy hirtelen dolguk akadt az új albummal kapcsolatban és azért maradt el pár koncert.A The Wanted eltűnt.Nekem törölnöm kellett a twitteremet amikor a rajongók megtudták,hogy járunk.Eleinte sírtam az utálkozó üzenetek miatt,de Eleanor megmondta,hogy ő is ugyanezt élte át.

/Niall szemszöge/

-Srácok!Induljunk Írországba-mondtam.
-Ennyire várod,hogy haza menj?-kérdezte Sophia.
-Természetesen.Az Ír kaják a legjobbak.Ismerek egy jó éttermet.Oda is elmehetünk.
-Még nem pakoltam össze-mondta Zayn.
-Haver siess!Alig várom,hogy újra haza menjek!-ficánkoltam.
A srácok a kedvemért gyorsan összepakoltak,így a korábbi járattal repülhettünk.A repülőn unatkoztam.Harry aludt.Zayn és Louis  PSP-ztek.Liam pedig Sophiával beszélgetett.Furcsa volt nekem,hogy Liamnek lett barátnője.Általában mi ketten szoktunk beszélgetni.De most,hogy ez a lány is itt van kicsit magamra maradtam.Nem is szimpatikus annyira.Például azért,mert nem eszik annyit.Pedig az étel fontos!Unalmamban elővettem egy extra nagy szendvicset.Kicsomagoltam és elkezdtem enni.Ránéztem a hátizsákomra.Csak szendvicsekkel volt tele.Induláskor Paul azt mondta,hogy hiába viszem ezeket,úgyse fogom tudni megenni.De ez nem igaz!Ekkor Sophia felállt és elindult felém.
-Szia Niall-köszönt.
-Szia-mondtam direkt csámcsogva.Liam messziről szúrós tekintettel nézett rám.
-Látom sok ennivalót hoztál.Sajnos én elfelejtettem csomagolni és nagyon megéheztem.Kérhetek egy szendvicset?Döbbenten néztem rá.Ez a nőszemély multkor még alig evett.Most pedig tőlem kunyerál.
-Sajnálom,de ha adok,akkor én fogok megéhezni.Liam felállt és elindult felém.
-Niall!Kábé hoztál huszonöt szendvicset.Ne mond,hogy ha huszonnégyet eszel,akkor nem laksz jól-morogta Liam.Elfogott a düh.Liam mindig kiállt mellettem.De most ellenem van.Pedig jól tudja,hogy mennyire szeretek enni.Megfogtam a hátizsákot és ráborítottam a tartalmát Liamre és Sophiára.
-Jó étvágyat!-álltam fel.Berohantam a WC-re.Ez volt a repülőben az gyetlen helyiség ahova eltudtam bújni.Leültem a padlóra.Pedig olyan jól indult ez a nap!Örültem,hogy haza megyek.De most a legjobb barátom ellenem van.Így utólag visszagondolva kár volt ott hagynom a szendvicseket.Most hozhattam volna magammal.De mindig van nálam tartalék!Elővettem a zsebemből egy zsemlét.Azt kezdtem enni.Egyedül vagyok.Ekkor megéreztem,hogy leszálltunk.Felálltam és kimentem.Már mindenki kiszállásra készen volt.A szendvicseim a földön voltak.Liamék kiszálltak a gépből.Louis jött oda hozzám.
-Mi történt?Liam rohadt ideges volt.
-Megéhezett a nője és nem volt nála kaja-panaszoltam.Louis fejcsóválva kiment.Két taxival mentünk.A hotelba érve kicuccoltunk.Zayn,Louis és Harry már megint elmentek aludni.Sophia,azaz a nő pakolt ki a bőröndből.Oda mentem Liamhez,aki TV-t nézett.
-Köszönöm,hogy így tönkre tetted a jó kedvemet!A hülye csajod pakolhatott volna magának kaját.És ekkor olyan történt amire soha nem számítottam volna.Liam tiszta erejéből rámvetette magát és elkezdett püfölni.Én próbáltam szabadulni,de nem ment.Így verekedni kezdtünk.Igazából nem volt sok esélyem ellene.Egyszer ököllel arcon vágott.Nagyon fájt!Nem csak az ütés,hanem az is,hogy ezt a legjobb barátom teszi.Mint két gyerek,úgy hemperegtünk.Nem tudom mi lett volna,ha a nő nem avatkozik közbe.Megfogta Liamet és elkezdte elhúzni tőlem.Liam végül engedett.Én a földön feküdtem.Könnyeztem.Sophia odahajolt és megkérdezte,hogy jól vagyok-e.Én felálltam.Az orrom vérzett.Fogtam egy köteg zsepit,felvettem a kabátom és kirohantam az utcára.A kapucnim a fejemre húztam,hogy ne ismerjenek fel.Ez Írország.Az otthonom.Én pedig szomorúan kullogok a sötétben.Bementem egy gyors étterembe.Megvacsoráztam.Ekkor jutott eszembe,hogy a telefonomat otthon hagytam.Úgyse vettem volna fel ha hívnak.Összevissza sétáltam.Azt se tudtam,hogy hol vagyok.Kisétálltam az úttestre.Az volt a gond,hogy nem néztem körül.
/Harry szemszöge/ (egy órával ezelött)
Niallt már másfél órája egyfolytába hívjuk.De nem veszi fel.
-Harry!Gyere nézzünk körül kocsival-szólt Zayn.
-Oké-rohantam.Zaynnel kocsiba ültünk.Mindenfele mentünk.
-Álljunk meg itt!-mutattam egy étteremre.Kiszálltam és bementem.
-Jó napot!-köszöntem.
-Már zárunk-felelte mogorván.
-Csak azt szeretném kérdezni,hogy nem látott-e egy húsz év körüli szőke srácot itt.Aki valószínűleg rengeteg kaját rendelt-hadartam.
-Dehogynem!Tele volt az asztala.Azt mondta,hogy bánatába eszik ennyit.Aztán láttam innen,hogy beszélget a pizzájával.Rá gondol?
-Igen!-kiáltottam.
-Ő már rég elment.
-Köszönöm.Zaynnel tovább kerestük.Hirtelen egy alak sétált a sötétbe a kocsink elé.Zayn gyorsan fékezett,de késő volt.A valaki felkenődött a kocsink elejére.Ijedten vágtam ki a kocsi ajtaját.Valakit elütöttünk!Az alak meg se mozdult.Kapucniba volt és egy kiflit szorongatott a kezébe.Odahajoltam.Lélegzett.Lehúztam a kapucniját.Hirtelen teljesen ledöbbentem.Niall volt az.Zayn elkezdte ráncigálni.Meg se mozdult.Én lekevertem neki egy pofont.Ekkor felébredt.Zavartan nézett körül.
-Mi történt?-kérdezte.
-Jól vagy?Téged kerestünk!Elénk sétáltál és elütöttünk!
-Szédülök-motyogta.
-Beviszünk a kórházba-mondta Zayn.
-Ne!Tényleg nem kell!-tiltakozott.
-De elütöttünk!-szóltam rá!
-De nincs semmi bajom-mondta.Bizonytalanúl felállt és elkóválygott a kocsiba.Végül nem vittük be a kórházba.Hátra ültem mellé.
-Szomorú vagyok!-motyogta.
-Mi a baj haver?-karoltam át.
-Nincs barátom.
-Hiszen mi vagyunk a legjobb barátaid.
-De nem foglalkoztok velem!
-Jajj,Niall!-nevettem.
-Liam ma megvert-mondta.
-Mi?Nekem csak annyit mondott,hogy egy kicsit összeverekedtetek-húztam fel a szemöldököm.
-Lehülyéztem Sophiát.Erre ő elkezdett verni!-mesélte.Megérkeztünk.
-Niaaaalllll!-ugrott a nyakába Louis.Haver ilyet ne csinál megint!Hívtalak százszor!
-Itt hagytam a telefonom.Liam lépett a szobába.Megfagyott a levegő.Ideges volt.
-Hívtalak Niall!Miért nem vetted fel?
-Itt hagytam a telefonom.
-Sajnálom haver!Nagyon elborult az agyam.Nem csinálok ilyet többet igérem!Rohadtul ideges voltam!Azt hittem,hogy valami hülyeséget csináltál.Ne haragudj!-mondta Liam.
-Én sajnálom,hogy bántottam Sophiát.Nem tudtam elfogadni,hogy van barátnőd.De kedves leszek vele!-felelte Niall.És a két legjobb barátom sírva ölelte meg egymást.Kibékültek.


2014. március 2., vasárnap

4.Rész: Sophiam

Új rész!:) Bocsánat,hogy késtem,de nagyon elfoglalt voltam.:( Csatlakozzatok a facebook csoporthoz is!:https://www.facebook.com/groups/1449596105269829/


/Louis szemszöge/
Sophiát már napok óta kerestük.De nem találtuk.Ha Liam ezt megtudja...Egyszer csak eltűnt.Liam egy nagyon komplikált műtéten esett túl.De sikeres volt.Még mindig az intenzív osztályon van.Altatják,de nem sokára fel fog ébredni.
-Louis!-Menjünk be Liamhez a kórházba-üvöltötte teli szájjal Niall.
-Oké.-Jöttök ti is?-kérdeztem a többiektől.
-Igen.-Indulhatunk.Beszálltunk a kocsiba.Jött velünk Paul is.A kórházba beérve a főorvos fogadott minket.
-Felébredt-mondta.Végre!Boldogan mentünk be hozzá.Az ágyban feküdt.
-Liam!-rohant oda Niall és megölelte.
-Srácok!-köszöntött minket,de szemével Sophiát kereste.
-Hogy vagy?-kérdeztem.
-Jól.-Még nagyon fáj a mellkasom.
-Hiányoztál-mondta Hazza.
-Öhm...hol van Sophia?-kérdezte.
/Liam szemszöge/
-Mi van?-kérdeztem.
-Sajnáljuk-sütötte le a szemét Zayn.Hirtelen felpattantam az ágyról.Éles fájdalom nyilat bele a mellkasomba.És elkezdtem szédülni.Régóta nem álltam fel.Visszaestem az ágyba.
-Liam pihenned kell!-mondta Paul.-Nem tudsz semmit se tenni.
-De!-Megmentem őt!Felkeltem.Most állva tudtam maradni.Kisétáltam a kórteremből.
-És mégis mit akarsz tenni-kérdezte Louis.-Nem tudsz semmiről.
-Ti mit tudtok?-kérdeztem.
-Egy banda rabolta el.-Négyen vannak benne.Max,Tom,Nathan és Jay.-A banda neve The Wanted.-Valószínűleg,hogy sztárokat akarnak eltenni lábalól. -Állítólag Los Angeles-ben van egy bázisuk.
-Elmegyek oda-mondtam.A kórházból titokba csempésztek ki.Az orvosok még hetekig bent akartak tartani.Pár óra múlva már a gépen ültünk.
/Sophia szemszöge/
Már napok óta ide voltam bezárva.Éhes voltam és fáztam.De legjobban Liam hiányzott.Tényleg meghalt?Nem,az nem lehet!Miért raboltak el?Annyira boldog voltam vele.De konkrétan pár óra alatt vége lett az örömömnek.De szeretem őt?És ő engem?De ez már lehet,hogy nem is számít.Szeretnék a barátnője lenni.Szerelmes vagyok belé!Ekkor lövöldözésre lettem figyelmes.Megijedtem.Nem tudtam mi folyik.Húsz perce ültem és még mindig lőttek.Ekkor valaki felkapcsolta a lámpát a folyosón.Felém jött.Nem tudtam,hogy ki az.Megfeszítette a ketrecem rácsát és bemászott hozzám.
-Hölgyem a hintója előállt-üdvözölt.
-Liam!Ő volt az.Teljes életnagyságban.És élt!A nyakába ugrottam.A hóna alá kapott és elkezdett velem rohanni.
-Mi ez a lövöldözés?-kérdeztem.
-Csak feltartjuk a The Wantedet.
-A mit?-És ugye a többieknek nem eset bajuk?
-Nem.-Majd elmagyarázom.-Szeretlek.Beültünk egy kocsiba és elindultunk.Egy hotelbe mentünk.
-Itt vagyunk-mondta.Megcsörrent a telefonja.
-Hahó-szólt bele.-A francba!Ekkor megint csak megfogott és ismét a kocsiba nyomott.
-Hát...ennyi volt a nyaralás-mondta.
-Miért mi történt?
-Nyomkövetőt tettek a ruhámba.-Látod a mögöttünk lévő fekete autót.
-Aha.
-Ők követnek minket-és rátaposott a gázra.Száguldottunk.Átmentünk a piroson.Mögöttünk megbénult a forgalom.Nem tudom mi volt előttünk,de felhajtottunk rá.A kocsi akkorát ugratott,hogy keresztül repültünk egy autón.
-Áááááá!Liam észnél vagy?
-Az agyam nem szenvedett sérülést.Ekkor a fekete kocsi eltűnt.Liam mégis idegesen száguldott tovább.
-Most mi van?Rögtön választ kaptam a kérdésre.A fekete kocsi hirtelen előttünk termett.Belénk jöttek.A kocsiból Max szállt ki.Kezébe pisztoly volt. Lőtt és kilyukasztotta a kocsink kerekét.Nem tudtunk tovább menni.Liam kirángatott a kocsiból.Elkezdtünk futni.Én őt követtem.Max visszaszállt a kocsiba.Esélyünk se volt gyalog.De futottunk.Liam egy híd felé vette az irányt.Ekkor viszont megbotlott és elesett.
-Liam.-Jól vagy?-hajoltam oda hozzá.Nehezen vett levegőt.
-Sophia fuss tovább.Menekülj!-mondta.Megint nem fogom elhagyni.Felhúztam a földről és elkezdtem rángatni.Tovább rohantunk.Felértünk a hídra.A fekete autóból ismét kiszállt Max.Elkezdett felénk lőni.Liamet már vonszolni kellett.A többiek is kiszálltak a kocsiból.Körbekerítettek minket.Fegyvereinket ránk szegezték.Nem tudtam mit tegyek.Liam a szemembe nézett.Láttam,hogy készül valamire.Minden egy pillanat alatt történt.Elkezdtek lőni.Liam megfogott és magávalrántott.Együtt zuhantunk le a hídról.Felkészültem a halálra.És megérkeztünk.Arra számítottam,hogy a jéghideg vízbe fogok esni.Ehelyett egy ponyvára zuhantam.Körbenéztem.Liam mellettem feküdt.Nem mozdult.
-Liam.Jól vagy?-kérdeztem félve.Ekkor megragadott és magára húzott.Megcsókolt.Mint az álmomba.Én visszacsókoltam.Fogalmam se volt hol vagyunk.Csak élveztük egymás társaságát.Felhúzott.Körülnéztem.Egy hajón voltunk.
-Te idióta!-csattantam fel.-Mi lett volna ha meghaltunk volna?-Mégis mit gondoltál?-Mennyi eélye volt,hogy a hajóra esünk?
-Úgyis lelőttek volna-mosolygott.A ponyva egy éttermet takart.
-Hogy jutunk le innen?Liam simán leugrott.Én utána ugrottam ő pedig elkapott.Bementünk a recepcióra.
-Szeretnék kérni egy kabint-mondta Liam.A nő értetlenül nézett ránk,de végül kaptunk egy kulcsot.Bementünk és lecuccoltunk.Liam valószínűleg a lehető legnagyobbat kérte.Volt egy nappali.A nappaliba egy nagy TV.És egy kanapé.Volt egy konyhánk ott pedig egy bár.És volt még egy szoba.Ott volt egy francia ágy.
-Khm...itt csak egy ágy van-motyogtam.
-Tudom-kuncogott.Leült az ágyra és rám nézett.Én zavartan leültem az ágy másik sarkára.
-Most mi van?-kérdezte nevetve.Odahúzott magához és beleültetett az ölébe.Elkezdett énekelni.
                                                    

                                      Shut the door
                                      Turn the light off
                                      I wanna be with you
                                      I wanna feel your love
                                      I wanna lay beside you
                                      I cannot hide this
                                      Even though I try
                                      Heart beats harder
                                      Time escapes me
                                      Trembling hands
                                      Touch skin
                                      It makes this harder
                                      And the tears stream down my face
                                      If we could only have this life
                                      For one more day
                                      If we could only turn back time

Megkönnyeztem.Olyan gyönyörű hangja van!És olyan átéléssel énekli!
-Leszel a barátnőm?-kérdezte.
-Leszek!-mosolyogtam.
-Szertlek-suttogta.

2014. február 14., péntek

3.Rész:Elrabolva

Új rész! :) Próbáltam eseménydúsra csinálni!xx

Azt mondta szeret.Nem tudtam erre mit reagálni.Én szeretem?Liam elaludt.Az elmúlt egy napban rengeteg dolog történt velem.Randiztam Liam Paynel.Magamra haragítottam több millió tinilányt.Most pedig egy repülőn ülök és úton vagyok Amerikába.Soha nem voltam még magángépen.Luxus volt.Tele TV-vel,videójátékokkal,bőr ülésekkel.Nem éreztem magam már rég biztonságba,de most igen.Liamnek elkezdett csörögni a telefonja.Megböktem ő pedig felébredt.
-Halló-szólt bele.A vonal végén egy mérges hangot hallottam.
-Tudom Paul.Sietek.Igen.Muszáj volt magammal hoznom.Ne haragudj-mondta és letette.
-Ki volt?
-Paul.A managementünk.
-Értem.Mérges rám,ugye?
-Nem.Rám mérges.Le fogom késni a koncertet.
-Ne haragudj!Miattam van.
-Nem miattad.
-Hánykor kezdődik?
-Este nyolckor.
-És hányra érünk oda?
-Elvileg kilencre.
-Nem lehet valamit tenni,hogy gyorsabban menjünk?
-Annyit,hogy nem állunk meg feltölteni a benzint.
-De azt muszáj.
-Nem feltétlen,mert nem fog kifogyni,csak a biztonság kedvéért szoktuk feltölteni-magyarázta.-Úgyhogy még van egy kis remény.Liam átkarolt.A vállára hajtottam a fejemet és elaludtam.Liam ébresztett fel.

-Megérkeztünk-mondta.
-Már?
-Végig aludtad az útat.-Nyolc óra.
-Akkor még odaérhetsz a koncertre!Egy kis késéssel.
-Tudom.Siessünk.Fogott egy taxit.Útközbe csendben voltunk.Egy óriási aréna elött szálltunk ki.Befutottunk.A backstagebe Paul várt ránk.
-Még nem kezdték el a srácok a koncertet,de a rajongók már türelmetlenek-morogta.Megfogta Liamet és elkezdte húzni a színpad fele.A zene már elkezdődött.Az Upp All Night-ra kezdtek.Paul megfogta Liamet és belökte a színpadra.Ő szószerint beesett a koncertre.Rögtön elkezdett énekelni.A show megkezdődött.A rajongók sikítoztak.Nézegettem a fiúkat.Ekkor tűnt fel,hogy Louis hátsózsebéből egy sárgarépa kandikál ki.Elkezdtem nevetni.A kis répaimádó.Harry papucsba volt a színpadon.Köpni,nyelni nem tudtam.Hogy lehet így koncertet adni?Öt bolond-mosolyogtam.Ekkor valaki elsuhant mögöttem.Hátra kaptam a fejem.
-Ki az?-kérdeztem.Nincs válasz.Lépteket hallottam.Megláttam egy fekete bőrdzsekis magas alakot.Elindult egy folyosó felé.Követni kezdtem.Nem volt hova bújnom.Abba reménykedtem,hogy nem fordul hátra.Egy nagyon szűk folyosóra kanyarodtunk.Megállt.
-Mikor lesz vége a koncertnek?-kérdezte az ismeretlen egy másik alaktól.
-Tízkor.Amikor jönnek le a színpadról akkor kinyitom a korlátot.Biztonsági őrnek fogok öltözni.A rajongók beözönlenek.Nagy lesz a káosz.A te feladatod Max az,hogy lelődd amelyiket tudod.Mi van?Kit kell lelőni?Aztán leesett,hogy valószínűleg a One Directionről beszélnek.Elkezdtem remegni.Gyorsan megfordultam.Elakartam futni.Ekkor viszont megragadta egy erős kéz a karomat.
-Hova,hova?-kérdezte mosollyal a száján Max.
-Én csak eltévedtem-nyöszörögtem.
-Na persze.Valaki hallgatózott.Kitéptem a testem az erős szorításból.Elkezdtem rohanni.Egy puska dördült.Közvetlen a lábam mellett fúródott a padlóba.Bekanyarodtam egy másik folyosóra.Teljes volt a sötétség.Lábak dübörgését hallottam.Értem jött!Elkezdtem feltépni az ajtókat.Mindegyik zárva volt.Csapdába kerültem!Már majdnem ideért amikor az egyik ajtó hirtelen kinyilt.Bevetettem magam.Egy kis raktárhelyiségbe voltam.Összekuporódtam.Rettentően féltem.Hallottam ahogy szép lassan lépdel a folyosón Max.Minden ajtót megpróbált kinyitni.Ki lehet ez?És mit akar?
-Gyere cica.Úgyis megtalállak.Olyan dolgokat hallottál amiket nem kellett volna.Sajnálom,de el kell,hogy hallgattasalak a végén még kikotyogsz valamit-suttogta.Egyre közeledett.Meg fog ölni!Ekkor viszont egy hang hasított bele a levegőbe.
-Max mindjárt vége a koncertnek.Jönnöd kell-szólalt meg valaki.
-Megyek-mondta.Ne félj kislány.Majd még találkozunk-fenyegetett.Elment.Azt hiszem elment.Remélem.Még öt percig némán ücsörögtem.Feltápászkodtam és félve kinyítottam az ajtót.Senki se volt a folyosón.Mit is mondott?Végezni akar a fiúkkal!Eszeveszetten elkezdtem rohanni.Nem érdekelt,ha észrevesznek.Figyelmeztetnem kell őket!Befordultam a színpadhoz.A fiúk már búcsúztak a rajongóktól.Paul ott állt.
-Paul!Megakarják őlni a fiúkat-ziláltam.
-Mindjárt vége a koncertnek.Majd utána megbeszéljük-mondta.Nem figyelt rám.A srácok elindultak lefele a színpadról.Odarohantam hozzájuk.
-Liam!-kiabáltam.Rám nézett.-Mene...ekkor viszont a rajongók elkezdtek beözönleni.Minden honna jöttek.A korlátok ki voltak nyítva.A lányok rávetették magukat a fiúkra.Tépték a hajukat,húzták le őket a földre.A biztonságiak elkezdték kimenekíteni őket az óriási tömegből.
-Liam!Meneküljetek!-sírtam.Engem is a földre tepertek.Nehezen felálltam.Egyre több sikítozó tini özönlött befelé.Elhaladt mellettem egy biztonsági.
-Megakarják őlni őket-ordítottam neki,de ő nem figyelt rám.Rajongónak hitt.Elkezdtem futni a fiúk után.Lehetetlen volt,hogy utolérjem őket.Teljesen kétségbe voltam esve.Mit tegyek?Elkezdtem üvőlteni a rajongóknak,hogy gyilkosság lesz.Ők csak röhögtek.
-Hidd el én is odaakarok jutni a fiúkhoz.Ez jó csel,de senki se veszi be-röhögött a képembe az egyik.Láttam,hogy Liam felém néz miközbe vonszolják őt a biztonságiak messze tömegből.Kiakart szabadulni és segíteni akart nekem.Összevissza kapálódzott.Hirtelen valaki a vállára kapott és elkezdett kivinni a tömegből.Paul volt az.Még mindig azt órdíbáltam,hogy gyílkosság lesz.Paul azt hitte,hogy becsavarodtam.Vitt és vitt.Odaértünk a fiúkhoz.
-Megakarnak őlni titeket-üvőltöttem.
-Nyugi Sophia.Nincs semmi gond!Csak megijedtél-karolt át Liam.Egy pillanatig minden rendben volt.Paul és a többi security elindultak,hogy feltartóztassák a lányokat.
-Menjetek végig ezen a folyosón.Ott egy kocsi parkol.Vár titeket a sófőr.Menjetek vissza a hotelba.Addig feltartóztatjuk őket-kiabálta Paul.Elindultunk.Liam a kezemnél fogva húzott.
-Liam!Meg fognak őlni titeket-sírtam.Ő csak átkarolt.Mentünk.Kezdtem lenyugodni.Valószínűleg,hogy a gyilkosságot akkorra tervezték amikor még a fiúk a tömegbe vannak-gondoltam.És mi van,ha tényleg becsavarodtam?Elérkezdtünk a kocsihoz.Elkezdtünk beszállni.Niall ült be elsőnek.Utána Louis.Liammel leghátúl álltunk.Zayn ült volna be a kocsiba amikor...egy lövést hallottam.Megpördültem a saját testem körül.Liam mint egy rongybaba úgy rogyott össze elöttem.
/Harry szemszöge/
Liamet hátba lőtték.A földre zuhant.Kapott még egy lövést.Az valahol a szíve közelébe találta el.Minden hirtelen történt.Sophia elájult.A kezembe zártam.Ekkor újjab lövés.Miközbe Sophiát karoltam át vállba lőttek. Láttam,hogy Zayn teljesen bedühödött.Elkezdett futni a támadó felé.Louis próbálta visszahúzni,de nem tudta.A támadó a fegyverét Zaynre célozta.Megint lőtt.Louis rávetette magát Zaynre így mindketten a földre estek a golyó pedig a falba fúródott.Paul rohant felénk.Valószínűleg nem hitt a szemének.A támadó futni kezdett.Liamet Paul szónélkül befektette a kocsi hátuljába.Én Sophiát beültettem.Kezdett magához térni.Üres szemmel bámult a semmibe.A többiek is beültek.A sófőrt Paul kilökte a kocsiból és ő kezdett el vezetni.Őrűlt tempóba hajtottunk a kórház felé.Senki se szólalt meg.Én vérző vállamat a pulcsimmal takartam el.Niall csendesen sírdogált.A többiek pedig nézték az ablakot.Megérkeztünk.Paul a kezébe vitte be Liamet.
-Mibe segíthetek-kérdezte egy fiatal nővér.
-Na vajon mi a szarba?-kérdezte Paul ölébe Liammel.A nővér hívott egy főorvost.Liamet azonnal a műtőbe vitték.Leültünk a váróterembe.
/Sophia szemszöge/
-Honnan tudtad?-kérdezte tőlem Paul.Elmeséltem neki mi történt.
-Pontosan,hogy nézett ki?
-Magas,vékony test.Nagyon rövid haj.
-Értem.
-Mi folyik itt?-kérdeztem.
-Nem tudjuk-felelte Harry.Hetek óta mintha figyeltek volna minket.Úgy tűnik figyeltek is.Az idő csigalassan telt.Éjfélkor Zayn megszólalt.
-Mennyi idő még?-sóhajtott gondterhelten.Már négy órája műtik.Hajnal egy,hajnal kettő,hajnal három,hajnal négy.
-Hogy műthetnek egy embert nyolc órán keresztül?-fakadtam ki.Harry átkarolt.
-Nem lesz semmi gond.Egy kissé elaludtunk.Reggel hétkor felébresztettek minket.A főorvos állt elöttünk gondterhelt arccal.Mind a hatan egyszerre pattantunk fel.Oda mentünk a főorvoshoz.Nem értettem mit mond.Közelebb mentem volna,de ekkor valaki megragadott.Kezével letapasztotta a számat,így sikítani se tudtam.Magával rángatott.
-Mondtam cica,hogy még találkozunk-hallottam egy ismerős hangot.Max volt az.Egy kisbusz csomagtartójába beledobott.Kezeimet összekötözte.Számra valami rongyot tett.Becsukta a csomagtartót és teljesen sötét lett.Hirtelen elkezdtem izzadni.Szörnyű hőség volt itt.Alig kaptam levegőt.Kezdtem elkábulni.Egyszercsak minden elsötétült elöttem.

Egy fehér helyen voltam.Mindenhonnan rózsaillat vett körül.Először a fehérségen kívűl nem láttam semmit.Késöbb kezdett kibontakozni a kép.Nem tudom hol voltam.Amerre csak néztem a zöld pázsitot láttam.Fejem fölött pedig a felhőtlen kék ég volt.Egy patak volt nem messze tőlem.Benne aranyhalak ficánkoltak.Gyerekek nevetését hallottam.Nem tudom honnan jöttek a hangok.Egy árva lélek se volt itt rajtam kívűl.A nap sütötte az arcomat.Fák vettek körül,hogyha kell árnyékot nyújtsanak.Oda mentem a patakhoz és ittam a hűs vízéből.Elkezdtem sétálni.Csak sétáltam.Váratlanúl valaki hátulról átkarolt.Nem ijedtem meg.Liam volt az.Csak mi ketten voltunk itt.
-Szeretlek-suttogta.
-Én is-mondtam az őszinte választ.Kézenfogva sétáltunk.-Mióta vagy itt?-kérdeztem tőle.
-Nem tudom.Hol vagyunk?
-Valami jó helyen.Belenéztem mogyoróbarna szemeibe.Nyugodtságot sugároztak.Boldogan simogatta meg az arcomat.
-Itt szeretnék maradni veled.Örökre-mondta.
-Tudom.Lassan az arcomhoz hajolt és megcsókolt.Én visszacsókoltam.
-Maradj velem örökre itt-kért.
-Itt maradok.Elkezdtünk futni a pázsiton.Futottunk vagy repültünk.Nem tudom.De boldogok voltunk!Hirtelen eltűnt minden.Megnyílt a talaj.Liam zuhanni kezdett.Elkaptam a csuklóját.Egyre csúszott ki a kezem közül.Minden fekete lett.Kicsúszott a keze az enyémből.Ezt kiabálta:

-Ne engedj el!

 Mintha a vízmélyéről buknák fel,úgy ébredtem.Kaptam levegőt!A hideg padlón feküdtem.Fogalmam sincs hol voltam.Szürke fal és rácsok vettek körül.Valahol a föld alatt lehettem,mert nagyon hideg volt.Egy rémült patkány futott el elöttem.A hajam csupa víz volt az izzadságtól.Rettentő éhes voltam,de nem láttam semmi ehetőt.Szinte teljesen sötét volt.Két alak közeledett felém.A rácson kívűl voltak.Ott megálltak.
-Innen soha nem jutsz ki!-mondta az egyik.Az én nevem Tom.
-Hogy érzed magad baby?-kérdezte a másik,aki Max volt.
-Engedjetek ki innen!-üvőltöttem.Liam úgy is értem jön és kiszabadít!
-Én ebben nem lennék olyan biztos kisasszony!-vicsorgott Tom.
-Úgyanis ő már halott.



2014. február 9., vasárnap

2.Rész:A találkozás

Szisztok!:) Itt a kövi rész.Remélem tettszik! xx


-Sziaa...Emlékszek rád-dadogtam neki.
-Ugye nem zavarlak?
-Dehogy zavarsz!
-Hát...hogy vagy?-érdeklődött Liam.
-Jól vagyok.
-Honnan tudod a számom?
-Megkerestem a régi telefonomban.
-És miért?
-Mert már rég nem találkoztunk.
-Értem.
- És izé...ilyen modellként dolgozol?-kérdezte.
-Ruhatervező vagyok.
-Én pedig énekes-felelte.
-Na nem mondod?-nevettem.
-Most éppen Amerikába vagyunk-mesélte.
-És ott hány óra van?
-Hajnal három.
-Miért hívsz te hajnal háromkor?-lepődtem meg.
-Mert ha máskor hívnálak akkor aludnál.
-Most viszont neked kéne aludnod-mosolyogtam.
-De éppen veled beszélek.
-Akkor tegyük le.
-Ne!Szeretnék veled beszélgetni.Miattad vagyok fent.-Mostanába rengeteget koncertezünk.De lesz holnaptól két nap szünetünk.
-Csak két nap?
-Igen...Én úgy gondoltam,hogy addig vissza utazhatnék Londonba.
-Két napra nincs értelme.
-Azért utazok vissza,hogy találkozzak veled.-Úgy értem mit szólnál hozzá,ha elmennénk együtt vacsorázni?
-Liam,csak miattam ne utazz ide.-Szívesen elmennék veled,de miattam ne utazd át a világot.
-Nem mondtam,hogy csak miattad megyek.
-Oh...értem- feleltem zavartan.
-Csak viccelek!Miattad megyek!-nevtett.
-Liam!-csattantam fel majd mindketten elkezdtünk nevetni.
-Akkor meghívhatlak egy vacsorára?-érdeklődött.
-Én...öhm...szívesen elmegyek veled-nyögtem ki.
-Örülök neki,mert már a gépen vagyok.Elég bonyolult lett volna visszafordulni.
-Mi?Nem is tudtad,hogy megyek-e veled-értetlenkedtem.
-De reméltem.
-Bolond-kacagtam a vonalba.
-Ma nyolckor száll le a gépem.-Mit szólnál hozzá,ha délelőtt elmennénk sétálni.
-Jó ötlet.
-Hol találkozzunk?-Van egy cukrászda.Édes élet a neve.
-Tudom hol van.
-Reggel tízkor?
-Oké.
-Azzal szemben van egy park.Ott jó?-kérdezte.
-Jó lesz!
-Akkor találkozunk.
-Szia Sophia!-köszönt el.



Öt percig némán bámultam magam elé.Liam Payne elhívott sétálni.Liam Payne elhívott színházba.Liam Payne elhívott vacsorázni.Mégis miért?Elmentem zuhanyozni majd átöltöztem pizsamába.Lefeküdtem az ágyba.Természetesen nem tudtam elaludni.Összevissza forgolódtam.Mi van ha randira hívott?Nem rég lett vége a kapcsolatomnak.Úgy tudom neki is.De akkor miért utazza át a világot csak azért,hogy velem lehessen?És ha ez egy vicc?Ez olyan valószerűtlen!Hirtelen rám tört a frász.Ismerem az összes One Direction számot? Milyen ciki,ha nem!Gyorsan felkeltem és előszedtem a fejhallgatóm.Áthallgattam a számok nagy részét.Ezek után megnéztem Liamről az összes mostani hírt.Valahogy hajnal fele elaludtam.Éjszaka minden hülyeséget álmodtam! Liammel sétáltam,de nem a mostanival hanem a gimis hosszú hajúval.Aztán hirtelen Josh beugrott a képbe és Liam helyett vele mentem tovább.De csatlakozott Josh-hoz az a csajszi is akivel megcsalt.Majd hirtelen elengedte a kezemet és vele ment tovább.Szóval reggel nyolckor elég feszülten ébredtem.A tükörképem helyett egy hulla nézett vissza rám.Ittam egy kávét és szép lassan felöltöztem.Egy fekete csőnadrágot és egy drapp színű garbót húztam magamra.Tettem fel az arcomra egy kis szolid sminket.

Gyorsan felhívtam Nicolat.
-Szia Sophia.Pont akartalak hívni.Mit csinálsz ma?Elmegyünk vásárolni?-szólt bele.
-Szia.Ma nem.
-Miért mit csinálsz?
-Sétálok,és eszek.
-Egyedül?
-Liam Payne-el-nyögtem ki.A vonal végén öt perc csend.
-Értem.Figyelj,csak légy nyugodt és természetes!-próbálta higgadtan mondani,de hallatszott a hangján a meglepetés.
-Minden rendbe lesz-mondtam nem túl biztatóan.
-Sok sikert.Most nem zavarlak-köszönt el.
-Szia.
Negyed tíz volt.Indulás.Felvettem a kabátom és elindultam gyalog.Szükségem volt egy kis levegőre,de még így se volt garantált az,hogy nem fogok elájulni.Rettenetesen ideges voltam.Háromnegyed tízkor már meg is érkeztem.Leültem egy padra és...és mereven magam elé néztem.Tíz perccel nyolc előtt észrevettem,hogy egy alak fut felém.Ő volt az.Megállt elöttem.
-Ne haragudj,hogy késtem!-nézett a szemembe majd megölelt.
-Öh...eáh...khm...tíz perccel korábban jöttél-motyogtam.
-De te már itt voltál.Elmosolyodtam.Liam Payne az a srác, aki a McDonaldsban 10 McNuggetset kért, 11-et adtak neki és visszavitt 1et.Semmit se változott.
-Fáradtnak tűnsz-mondtam.
-Tizenkét órát utaztam-felelte.
-Gyere!Beszélgessünk.Rég nem találkoztunk-húzott fel a padról.Elindultunk sétálni.Hirtelen oda húzta maga mellé a kezemet és összekulcsolta az övével.Zavartan rá néztem.
-Baj?-kérdezte.
-Nem...nem baj!-feleltem,ő pedig rám mosolygott.
-És gondoltál rám valaha is mióta nem találkoztunk?-érdeklődött.
-Ha este bekapcsoltam a híradót akkor szinte mindig benne volt a One Direction.Szóval nem volt könnyű elfelejteni.-Milyen sztárnak lenni?
-Nem tudom.Viszont minden este fellépni,stúdiózni,díjátadókra menni,körbe repülni a világot kissé nehéz és fárasztó.De kérdezz meg egy sztárt ő biztos tudja.Elnevettem magamat.
-Milyen ruhákat tervezel?
-Egyszerűeket.Elhaladtunk egy bolt mellett ahol a One Directionről egy giga nagy poszter volt kifeszítve.Liam kissé ideges lett amikor észrevette és gyorsan tovább húzott.
-Mi van?
-Semmi,csak tudod kissé idegesítő ha minden honnan a saját képed bámul vissza rád-mondta.
-Elhiszem-feleltem.Ekkor rám nézett,elmosolyodott és magához húzott.A testünk összeért és úgy sétáltunk tovább.Két tizenöt év körüli lány szólított le minket azaz Liamet engem levegőnek néztek.
-Szia Liam!-mosolyogtak.Liam odafordult.
-Sziasztok lányok!Ő itt Sophia egy nagyon aranyos lány-mutatott be.A lányok ellenségesen végigmértek.
-Szia Sophia-köszöntek erőltetetten.Liam rutinosan beállt a két lány közé elmosolyodott én peidig lefotóztam őket.Ezek után Liam megkérdezte őket,hogy ki a kedvencük a bandából és,hogy mióta directionerek majd elköszönt tőlük.
-Ne haragudj!De nem akarom őket megbántani.Muszáj megállnom.
-Ez teljesen érthető-feleltem.-Hogy vannak a fiúk?
-Jól vannak.-Niall egyre többet eszik!.-Harry felnőtt,Zayn komolyabb,Louis bolondabb.
-És te?
-Én...szinglibb vagyok.-Van ilyen szó?-nevetett.-Tényleg neked van barátod?-kérdezte.
-Nincs.
-Mi a kedvenc színed?
-A barna-feleltem.
-Nekem is.-Gyönyörű a szemed színe-bókolt.Én teljesen elpirultam.
-Köszönöm...neked meg tök jó a hajad-mondtam. Ez olyan nevetségesen hangzott,hogy mindketten röhögésbe törtünk ki.
-Vicces vagy-mondta.
-Mi a kedvenc számod amit ti énekeltek?
-You and I.Elkezdtem énekelni.
-Hamis a hangod-nevetett majd átakart karolni,de én elkezdtem futni.Egymást kergettük.Felfutottunk egy rétre.Én ott viszont elbotlottam,de Liam alám vetette magát,én pedig ráestem.Öt percig fekve röhögtünk.Utána fellátunk és tovább sétáltunk.
-Énekelj!Tettszik a hamis hangod!-kért.
And we danced all night to the best song ever
We knew every line now I can't remember
How it goes but I know that I won't forget her
Cause we danced all night to the best song ever.Énekeltem.Együtt nevettünk.Gyorsan elment az idő.
-Kérsz egy fagyit?-kérdezte.
-Igen.-Csokisat szeretnék.Vett nekem egy fagyit.Egy ideig csendben sétáltunk.
-Nem rég szakítottunk a barátnőmmel-szólalt meg.
-Én is a barátommal.Gyorsan eltelt a nap.Jelentősebb beszélgetések nem történtek.Késő délután leültünk egy padra.Liam átkarolt én pedig a vállára hajtottam a fejemet.Együtt néztük a naplementét.Annyira boldognak éreztem magamat.
-Gyere Sophia menjünk el egy étterembe-törte meg a csendet. Felálltunk és elsétáltunk a kocsijához.
-Hova menjünk?-mosolygott rám.
-Nem tudom.Döntsd el te!
-Elviszlek egy szép helyre.Egy szállodának az  étterméhez mentünk.
-Egy kétszemélyes asztalt kérhetnénk?-mosolygott a portásnőre.A nő eléggé zavarba volt.
-Igen.Úgy értem természetesen.Azaz szívesen-motyogta.Liammel összemosolyogtunk.
-Kérhetek egy aláírást-érdeklődött.Liam aláírta az egyik étlapot.A nő elvezetett minket egy gyönyörű helyre.Volt egy óriási asztalunk.Az asztalon egy alakzat volt kirakva gyertyákból.Egy szívet ábrázolt.A falon fáklyák égtek lámpa helyett.Félhomály volt..Leültünk egymással szembe. Leadtuk a rendelést.
-Mi a kedvenc filmed?-kérdezte.
-Az éhezők viadalát szeretem.
-Nem szeretnék visszamenni Amerikába.
-Nem szeretném,hogy elmenj!-csúszott ki a számon.
-Olyan gyönyörű a mosolyod.
-Köszönöm.Elkezdtünk nevetni.Liam hirtelen előrehajolt és a szemembe nézett.
-Ha akarod itt maradok.
-Liam,tudom,hogy ezt nem lehet.Egy tincs a szemembe lógott.Ő odahajolt és a fülem mögé tűrte.A vacsora gyorsan eltelt.Mondhatni romantikus volt.Már sötét volt amikor elindultunk hazafelé.Megérkeztünk a házamhoz.
-Gyere be-hívtam.
-Nem lehet.Mindjárt indul a gépem.Egy darabig csendbe álldogáltunk.
-Az első adandó alkalomkor vissza repülök ide-mondta.Hirtelen sírhatnékom lett.Annyira jó volt a mai nap.Boldog voltam és biztonságba éreztem magamat mellette.Hiányozni fog!Mintha észrevette volna,hogy mire gondolok odajött hozzám és magához szorított.Tényleg nem álltam messze attól,hogy elbőgjem magam.
-Köszönöm a mai napot!Rég nem voltam ilyen boldog!
-Én köszönöm,hogy veled lehettem.Elengedett és elment.Elment.Bementem a házamba.Annyira hiányzott.Bekapcsoltam a TV-t.Egy ideig mindenfajta hülyeség volt benne.Aztán megláttam magamat.A cím:Liam Payne barátnője.Mutattak képeket.Teljesen ledöbbentem.Nem is láttam ott fotósokat.Arról volt szó benne,hogy láthatólag régóta együtt vagyunk.Mutattak olyan képeket ahol úgy tűnt mintha csókolóznánk.Felmentem twitterre.Elkezdtem sírni.Szörnyű dolgokat írtak.Megakartak ölni.Szó szerint.Én ostoba erre nem gondoltam.Azt mondták,ha hozzá merek érni Liamhez bérgyilkost küldenek rám.A fiókomat megszüntettem.A sötétbe zokogtam az ágyamon.Néha kicsit elaludtam,de aztán újra felkeltem és sírtam.Három körül valaki csengetett.Természetesen meg se mozdultam.Azt hittem álmodok.Tovább csengettek.Aztán benyitottak.Teljesen valósághű volt.Lépteket hallottam.Hisz bezártam az ajtót.Nem!Nem zártam be.Felpattantam az ágyról és körülnéztem.Valaki közeledett.Alig mertem levegőt venni.Csend lett.Aztán valaki nagy erővel belökte az ajtómat én meg felsikítottam.Nem bírtam tovább.Belerogytam a valaki karjába.Elkezdtem zokogni.Liam volt az.A karjaiba tartott.Nem érdekelt,hogy álmodok-e vagy nem.Szinte lehetetlen volt,hogy vissza jött.Hisz neki koncertje lesz.Félóra múlva abba hagytam a sírást.
-Vissza jöttem érted-mondta fáradtan.Nem valószínű,de mintha hozzá tette volna még azt,hogy szeretlek.
-Köszönöm!
-Hallottam mi történt.-Az én hibám.-Nem gondoltam erre.-Ne haragudj!
-Nem te tehetsz róla!
-Sophia...gyere velem Amerikába.-Nekem vissza kell utaznom,de nem hagylak itt!-Nem akartam,hogy bántsanak!-Annyira sajnálom.-Kimondhatatlanul ostoba voltam -Nagyon kedvellek!Gyorsan összepakoltam a fontosabb cuccaimat.Eközben Liam idegesen nézegetett.Elindultunk.Láttam Liamen,hogy haragszik magára.
-Liam nem te tehetsz róla!A reptér tele volt fotósokkal.Mintha tudták volna,hogy jövünk.Liam magához húzott és úgy próbáltuk átverekedni magunkat a kamerákon.Az egyik fotós a fejemre vágott a kamerával.Nagyon fájt.Liam itt vesztette el a türelmét.Elkezdett üvöltözni.Teljesen kifordult magából.Mindennek elhordta őket.Végre elérkeztünk a magángéphez.Nem szóltunk egy szót se.A gép felszállt.Liam átkarolt és sóhajtott egy nagyot.
-Az én hibám.-Nem akartam,hogy bántsanak!Sophia...én szeretlek-mondta könnyes szemmel.





2014. február 7., péntek

1.Rész:Emlékek

Sziasztok!:) Ez az első rész kissé rövid lett,de ez csak egy kis bevezető.Remélem mindenkinek tettszik! :) Jó olvasást! xx

/Sophia szemszöge/
-Szia Sophia!-szólt bele a kagylóba Nicola.
-Helló.Képzeld Liam bekövetett twitteren!-közöltem a hírt.
-Milyen Liam?
-Liam Payne...A One Directionből!
-Mi?Ne!Nem hiszem el-sikitozott.
-Nem is tudtam,hogy ekkora One Direction rajongó vagy.-mondtam neki.
-Nem...én nem vagyok egy őrült fan, de ez akkor is szuper!Írtál neki twitteren ,hogy kövessen? És miért nem örülsz ennyire neki?-kérdezgettett.
-Nem,nem írtam neki.Én ismerem Liamet.Megvan a száma.
-Na persze!
-De komolyan!Én Liam évfolyamtárasa voltam még gimiben.
-Sophia 2 éve ismerlek.Mégis miért nem beszéltél róla?
-Liam is ugyanolyan ember mint a többiek!Sok embernek meg van még nekem a telefon száma.Amúgy meg nem is találkoztam vele régóta.Osztálytalálkozókra se jön el,mert dolgozik.
-Sophia!Mi van? Ismered Liam Payn...
-Jajj Nicola!Hányszor mondjam?Évfolyam társam volt!Volt még egy csomó évfolyam társam!Az egyik neve Edward volt.Edward is követ twitteren!
-De ő nem Liam Payne!Edward csak Edward.
-Na mindegy.Majd megbeszéljük.
-De Sophia! Ez...ez úriste...
-Szia!-vágtam le a kagylót.

Igazából ezt nem értem.Ismerem Liamet.Azaz ismertem a gimis Liamet.Nem tudom azóta mennyit változott.Soha nem értettem ezt a sztárosdit.Híresek...de ugyanolyan emberek Jól énekel,helyes,de ennyi. Meg nem is igazán mondhatom azt,hogy ismerem.Felöltöztem és elmentem dolgozni.A munkahelyemen elkezdtem tervezni egy új ruhát.Igazából egy ezüst színű testhez tapadó ruhára gondoltam.De kissé átalakítottam.Rájöttem,hogy sokkal jobban néz ki egyszerűbben.Munka után elindultam haza fele.A kapum előtt Nicola várt.

-Sophia!-ugrott a nyakamba.
-Szia.Nem is mondtad,hogy jössz.
-Tudom,de ugye nem zavarlak?
-Nem zavarsz.Gyere be.
-Na de most mi van Liammel?
-Nicola,ezért jöttél?
-Nem,csak...
-Liammel régen évfolyam társak voltunk.Igazából nem nagyon beszélgettünk.Annyi volt,hogy akkoriban Liamet sokan piszkálták én viszont nem bántottam.Próbáltam megvigasztalni.Egyszer pedig teló számot cseréltünk.Ennyi.A száma valószínűleg megváltozott azóta.Csak azon lepődtem meg,hogy még emlékszik rám és,hogy bekövetett.-hadartam.
-Értem.
-Beszélgessünk inkább másról.Képzeld új ruhát tervezek.
-Milyet?Lesz rajta flitter?-kérdezte.
--Nem.Most csak egy egyszerű ruhára gondolok.
-És mi van Joshal?
-Ááá...semmi.Kezdem magam túltenni rajta.De nem hiszem,hogy jelenleg készen állnék egy új kapcsolatra.
-Pedig annyi helyes fiú pályázik rád.
-Haha!Nem.Egyenlőre nem szeretnék barátot.
-És most akkor együtt van azzal a csajjal Josh?-kérdezte.
-Nem tudom,de nem is érdekel.Elegem van belőle.
Nicolaval két órán keresztül beszélgettünk.Este nyolckor pedig haza ment.

Másnap reggel kissé meglepődtem.Liam ezt írta a twitterére:
Milyen jó visszagondolni az iskolás évekre.És az ott szerzett igaz barátokra. @sophiasmith pajti!:)
Szóval emlékszik rám.Nem írtam vissza neki.Hirtelen megszólalt a telefonom.Josh hívott.
-Hi-szóltam bele.
-Josh vagyok- mondta.
-Szia Josh.Miért hívtál?Ruhát szeretnél?Elegánsat vagy lazát?
Jajj...Sophia.Beszéljük meg!
-Beszéljük.Feketébe jó lesz?
-Nem akarok ruhát.Én sajnálom amit tettem.Beszéljük meg!Meghívlak egy reggeli kávéra.Adj még egy esélyt!Kérlek!
.Sajnálom...nem.szia-majd lecsaptam a kagylót.Elegem van a férfiakból!Bekapcsoltam a TV-t.Első dolog amit megláttam benne:Liam Payne És Daniell Peazer végleg szakítottak.Mi van ma?A csapból is Liam folyik?

Este felé kissé elbóbiskoltam.A telefonom rezgése ébresztett fel. A képernyőre néztem.A kijelzőmön ez a név már régen szerepelt.Teljesen ledöbbentem.Lassan felvettem a telefont.A vonal másik végén egy ismerős hang csengett fel.
-Szia Sophia Liam Payne vagyok.Emlékszel még rám?-szólt bele a telefonba.